Hindi Fatima
Aztán, ahogy nőttem, tájékozódtam, megismertem többféle stílust. A legnagyobb hatást a musicalek gyakorolták rám. Nem tudtam betelni velük, és a mai napig sem tudok. Az évekig tartó népdaléneklést nagyon szerettem, de egy idő után valami újra vágytam. Körülöttem sok barátnő, ismerős a műdalénekléssel próbálkozott és mivel ez tényleg újdonság volt számomra, leküzdhetetlen vágyat éreztem, hogy én is kipróbáljam, milyen is Mozartot, Schubertet énekelni. Csalódott is voltam, mikor közölték velem, hogy az én hangom nem igazán alkalmas műdaléneklésre. Ennek ellenére nem nyugodtam bele és találtam is lehetőséget új vizekre evezni, és ahogy gondoltam, ezzel a stílussal is sikerült eredményesnek lenni és fejlődni, de még mindig nem voltam teljesen elégedett, mert tudtam, hogy ez sem én vagyok úgy Isten igazából.
Három év műdaléneklés után, 2008 decemberében éppen Édesanyám egyik barátnőjénél vendégeskedtünk, aki ezen az estén összeismertetett Babos Judittal, akit nem ismertem azelőtt, pedig csak egy utcányira lakott. És kiderült, hogy Ő zeneszerző, tehetséges zongorista és rengeteg tapasztalattal és régre visszavezethető zenei múlttal rendelkezik. Nagyon szimpatikus hölgynek tűnt. Mondanom sem kell, pár perc elteltével következett az a mondat, amitől mindig is rettegtem:"Fatika akkor énekelj valamit!"
Én énekeltem. Ami tőlem tellett. Reméltem, hogy tetszik majd Neki. Aztán olyannyira egymásra találtunk, hogy kezdetben még zongoraórának szánt 1 órából kettő lett és nem is vettük észre magunkat, hogy már a sokadig dalt énekelem Ő pedig kísér zongorán. Ezek már nem népdalok voltak, nem is Mozart, nem is Schubert - a saját szerzeményei, amit nem tudnék bekategorizálni stílus szerint. Keveredik a jazz, a pop, a musical, keleties elemekkel, de egészen saját ötletekkel egyaránt. Nagy öröm ez, mert végre Ő is és én is megtaláltam azt a zenei stílust, amit magaménak mondok és elneveztük "lírai pop"-nak.
Ahogy telt-múlt az idő és jobban megismertük egymást, a kapcsolatunk már barátsággá alakult, és Judit is jobban belelátott az életünkbe. Az ihletet innen merítette. Édesapám, aki palesztin származású volt, akit 2007 telén magához ölelt a jó Isten és ez hatalmas törést jelentett az életünkben. Minden megváltozott. Ez volt az első olyan dolog, ami Juditot arra késztette, hogy többet és többet tudjon meg Róla és rólunk. Fantáziát látott a történetünkben, olyannyira, hogy dalok születettek Palesztináról, a jordán nagybátyámról, és még Kubáról is dalt szerzett Judit, mikor megtudta, hogy Édesapám élt-halt azért a tájért. Maga sem tudja, honnan-hogyan sikerült ilyen maradandót alkotnia, de engem is Édesanyámat is sikerült boldoggá tennie velük a családról nem is beszélve.
Mikor már több mint tíz számunk készen volt, amelyek nem csak a családról és idegen tájakról szóltak, hanem érzésekről, főleg szerelemről, bánatról, boldogságról egyaránt, mindenképpen úgy éreztük, hogy szeretnénk ezeket a dalokat megmutatni az embereknek. A dalesten olyan dalokkal tudunk kiállni, melyek stílusa teljesen a miénk, és sok barát, családtag keze munkája benne volt. Születtek dalok saját verseimből, de még olyan is van, melynek szövegét Anyukám írta. Öröm volt így dolgozni, nem beszélve arról, hogy a zenekarunk tagjai a legnagyobb odaadással, önzetlenséggel jártak a próbákra és minden egyes próba egy külön élmény volt. Elmondhatatlan érzés, mikor egy szám megszólal, mikor a munka meghozza gyümölcsét.
Életem egyik legjelentősebb eseménye volt a 2009. augusztus 29-i "Dalest Apám emlékére", melyre megjelent az 5 legszemélyesebb dal maxi CD -je "Dalok Apám emlékére" címmel.
El kell mondanom, hogy mindez Édesanyám nélkül csak egy álom maradt volna. Hálás vagyok, amiért ennyire támogat minket és a sok segítségért és közreműködésért sem tudok elég köszönetet mondani.
Csodaként emlegetjük, ami Velünk történik. Nem tudom más jelzővel illetni. Egy olyan csoda, amire életem végéig emlékezni fogok, s remélem a hamarosan sorra kerülő koncert turné lehetővé teszi, hogy nagyon sokan részesei lehessenek ennek.
